Puha ágyban ébredtem,egy kék szobában.Nagyon lassan elkezdtem felülni.Mindenem fájt és nem emlékeztem semmire.Ja de...Épp remekül éreztem magam,amikor betoppant Niall,valami nővel.Ettől a gondolattól elsírtam magam.Azt hittem egy darabig,hogy ő nem olyan,mint a többi fiú.De csalódnom kellett ismét.De úgy tűnik Harry sem az akinek én gondolom.Amit Niall mondott a szobában..."Mindig koppant".Vagyis kitudja hány jött-ment csajjal volt már együtt.Az ágy végében megpillantottam pár ruhát.Erőt vettem magamon és odamásztam értük.Mialatt megvizsgáltam a ruhákat észrevettem,hogy mindegyiken rajta van még a címke.Tehát az összes új volt.A pólón egy cuki kutya ült.Nagy,kék szemei voltak és az volt alá írva,hogy "Live to Love" egy csomó kis szivecskével.Nem is tudom hova rakjam ezt az agyamban...A póló alatt volt egy nadrág is.Sima kék csőnadrág.Elgondolkodtam azon,hogy honnan tudta a nadrág méretét.Na és ebben a pillanatban kellett rádöbbenjek arra,hogy nincs rajtam a tegnapi ruhám.Próbáltam visszaemlékezni arra a pillanatra,amikor átöltöztem,de a memóriám üres volt ilyen szempontból.Ha nem én voltam,akkor csakis Harry öltöztethetett át.Gyorsan leellenőriztem az alsóneműmet és megnyugodtam,hogy a fürdőruhám van rajtam.Felöltöztem és kimásztam az ágyból.A padló meleg volt,aminek örültem,mert nem volt rajtam zokni.Kinyitottam az ajtót és kinéztem.Annak a folyosónak az elején voltam,ahol tegnap lementem.Óvatosan elindultam fölfelé.A folyosóból kivezető ajtót halkan kinyitottam és kikukucskáltam,mielőtt kimentem volna.Az előszoba üres volt.A kandallóban most is élénken lobogott a tűz.Lábujjhegyen elindultam a bejárati ajtó felé,mert nem bírtam tovább itt maradni.Belebújtam a cipőmbe és felvettem a kabátomat.Zajtalanul akartam távozni,ezért nagyon lassan nyomtam le a kilincset,de nem történt semmi.Az ajtó be volt zárva.Kezdtem pánikolni.
-Hova mész?-jött a kérdés az előszobából.
Megfordultam és meglepetésemre Harry a fotelben ült egy köntösben és kérdően nézett rám.
-Tudod,nekem ma suliba kell mennem-mondtam egy kis hezitálás után.
-Nem kell.Elintéztem,hogy kapj igazolást.-mondta változatlan arckifejezéssel.
Kicsit gondolkoztam a megfelelő ürügy kivalálasztásán.
-De a szüleim...Aggódnának értem,hogy hol vagyok-folytattam reménykedve a szavak sikerében,de sajnos nem jött be.
-Őket is értesítettem,hogy egy baleset szemtanúja voltál és csak karácsony után jóval mész vissza-mondta majd felállt és kiment a konyhába.
Utána szaladtam.
-Miért csinálod ezt velem?-kérdeztem odaérve.
-Mert ami kell nekem,azt megszerzem.Legyen az akármi.Mindig az enyém lesz-magyarázta miközben narancslevet öntött ki két pohárba.
-De miért pont én?Én csak egy lány vagyok.Töb ezer nálam szebb,jobb lány mászkál az utcákon és a 3/4-e téged istenít!-hadartam már teljesen magamon kívűli állapotban.
-Azért pont te,mert amikor megláttalak tudtam,hogy kellesz nekem.És te nekem nem csak egy lány vagy...Hanem A lány.
Ez egy kicsit meghatott,de nem tántorított el a szökés gondolatától.Elhatároztam magamban,hogy maradok pár napig (hogy lássa,nem akarok elmenni) és a megfelelő pillanatban lelépek.Kicsit megköszörülte a torkát.
-Nekem most mennem kell.Visszafelé beugrok a boltba,neked szükséged van valamire?-kérdezte és várakozóan nézett rám.
"Persze!Egy késre amivel leszúrhatom magam...",gondoltam.Ez egy tökéletes alkalom a szökésem megtervezésére.
-Hát már elég régóta nem ettem gyrost...De hozhatnál ruhákat,sminket,fésűt...-nem tudtam befejezni,mert a szavamba vágott.
-Te aztán drága mulatság vagy-nevetett fel.
-Igen.Ha már fogvatartasz,legalább nézzek ki jól-mondtam és levettem a kabátomat.
Rájöttem,hogy a telefonomat a szobában hagytam,ezért elindultam a nappali felé,de előbb Harryhez léptem.Megálltan vele szemben és határozottan a zöld szempárba néztem.
-Ha nem hozol gyrost...-kezdtem fenyegetően-te leszel az ebédem!Világos?
Válasz helyett csak egy nagy,pimasz vigyort kaptam.Nem úgy nézett ki,mint aki megijedt a gondolattól,hogy elevenen felfalom.Sőt,inkább felizgatta a szemecsillogásából ítélve.Én ugyanolyan arccal és szikrázó szemekkel meredtem rá.Lassan közeledni kezdett felém.Tudtam mi a célja,de keményen álltam a sarat.Ajkai az enyémhez tapadtak és mozogni kezdtek.Azt várta,hogy viszonozzam,de nem vagyok ilyen könnyű eset.Egy ideig még próbálkozott,de végül feladta és eltávolodott tőlem.Nem vártam meg,hogy mondjon valamit,elindultam vissza a szobába.Azonban én még mondani akartam valamit.
-Ha azthiszed,ezzel helyettesítheted a gyrosomat-itt feléfordultam-,nagyon tévedsz drága.
Mint aki jól végezte dolgát,elindultam a folyosón és egészen addig a szobáig sétáltam,ahol felébredtem.Beléptem az ajtón és a telefonom keresésére indultam.Megnéztem a párnák és a paplan alatt,de semmi.Az utolsó reményem a kis éjjeliszekrény volt.Gyorsan beki estem a fiókoknak.A különböző színű óvszereken kívül mást nem találtam bennük.Egyre jobban kezdtem undorodni ettől a helytől.Sóhajtva dobtam le magamat az ágyra,amiről többmilliárd porszemcse repült a magasba.Azonnal felálltam és köhögni kezdtem.Az ágy felett megpillantottam egy kicsi ablakot és megpróbáltam az ágyra felállva kinyitni.De így is túl alacsony voltam.Mivel a szekrény magasabb volt az ágynála,lepakoltam róla a cuccokat(kislámpát,órát,zsepit)és átléptem a tetejére.Így már majdnem teljesen egyvonalban volt a fejemmel.Nem bukóra,hanem oldalról tártam ki.A friss,téli levegő teljesen átjárta a légutaimat.Azonnal megfordult a fejemben,hogy simán kiférnék rajta és elmenekülhetnék.Aztán jöttek a kérdések:
"Hová?;Hogyan?;Van esélyem túlélni ebben a hidegben?;Megtalálna?..."
Végül arra a döntésre jutottam,hogy más úton szökök el.Lemásztam a szekrényről-ami majdnem felborult velem-és visszamentem a nappaliba.Ahogy beléptem a helyiségbe,kiszúrtam a telómat a dohányzó asztalon.Kezembe kaptam és feloldottam a billentyűzárat.A jegyzet meg volt nyitva és egy üzenet állt benne:
"Mielőtt bárkit is megpróbálnál felhívni,tudatni akarom veled,hogy csaj engem tudsz.Megszökni ne is próbálj,mert nem tudsz.Nincs hová mebbed,nem tudsz mivel elmenni.Ha gyalog mennél egy napot se bírnál ki odakint.És ha mégis sikerülne(amit erősen kétlek),MEGTALÁLNÁLAK! Harry xxx."
-Szemét!Rohadék!Patkány!Nyomorék,tetű!!-soroltam a szép jelzőket idegességemben.
Ugra-bugrálásom miatt ujjammal lejjebb görgettem az üzenetet.Még nem volt vége.
"U.I.:A szidkozódás nem segít a helyzeteden. Puszi;)"
Sziasztok!Íme itt van a rész.Sajnálom a késést.A részt még bővíteni fogom.Hogy mikorra várható még bizonytalan.Remélem tetszett eddig :)
2014. április 8., kedd
2014. február 19., szerda
Kellemetlen meglepetés
Az út a "meglepetés"-ig elég csöndesen telt.De igazából nem is bánom.Ha már úgyis megyünk valahova,majd ott beszélgetünk.
-Mennyire vagy barátságban a vízzel?-törte meg a csendet.
Kicsit hezitáltam válaszadás előtt.
-Nincs vele bajom.-válaszoltam.
-Jó.Be kell mennünk egy boltba.-tete hozzá.
Nemsokára letértünk az egyenes útról és egy mellékúton haladtunk.Harry leállította a motort egy üzlet előtt.Kiszálltunk és kiváncsian körül néztem.Egy számomra ismeretlen helyen voltunk.Besétáltunk az üzlet ajtaján.Ruhák,szuvenírek,csokik és mindenféle egyéb holmik volta, kirakva a polcokra.
-Jó napot!-köszöntünk az eladónak,aki épp konzerveket pakolt.
Felénk fordult,hogy köszönjön,de pár konzerv a földre hullott.Harry odasietett,hogy segítsen neki felszedni.
-Köszönöm fiata...-nem tudta befejezni a mondtato,mert mikor meglátta Harry arcát megakadt.-Te vagy a híres Harry Styles,a One Directionből?-kérdezte ámulva.
-Igen.-mosolygott Harry.
-Csinálhatnék rólad egy képet?A lányom nagy rajongótok.-folytatta.
-Persze,csak utána készítene egy közös képet a barátnőmmel,rólunk?-kérdezte.
Barátnőő???Mi van?Még alig ismerem!
-Persze örömmel!-mondta,miután elkészítette a képet Harryről.
Ezután Harry odajött hozzám.Másodpercekkel később elkészült ez a kép is.A nő Harry telefonjával csinálta a képeket,így Harry átküldte azokat neki.
-Menj,nézz valami fürdőruhát,mindjárt megyek!-mondta,mire én bólintottam.
Elindultam a hosszú sorok között,bikinik után kutatva.Jó darabig mászkáltam,de valahogy sehogysem találtam rá a megadott ruhadarabokra.Végül visszamentem,hogy szóljak Harrynek,de őt se találtam.Ezután csak az eladó maradt hátra.
-Elnézést,nem látta Harryt?-kérdeztem.
-De,az imént ement el,azt mondta nemsokára visszajön.
Remek...
-És megtudná,hogy hol vannak a fürdőruhák?
-Ott.-mutatott a hátam mögött lévő fogasokra,ahol fürdőruhák tömegei sorakoztak.
-Ohh...Köszönöm.Nem tudom,hogy nem vettem észre...
Mosolygott aztán elment átrendezni a kulcstartókat,a pulton.Végig néztem a fürdőruhákon és egy fekete-lilán akadt meg a tekintetem.Lekaptam egy XS-eset és megkerestem a próbafülkét.Tudom furán hangzik,hogy egy fürdőruhát föl akarok próbálni,de sose lehet tudni...Az üzlet másik végében meg is találtam.Beléptem az egyikbe és behúztam a függönyt.Gyorsan levetkőztem és felvettem a bikinit.Tökéletesen passzolt rám.Egy kicsit még forgolódtam a tükör előtt,de valaki hirtelen kihúzta a függönyt és úgy megijedtem,hogy egy kis sikkantás hagyta el a számat.Harry volt az.Az kabin egyik tartó oszlopának támaszkodva nézett rám,vágyakozó tekintettel.Nem tudtam mit tegyek,csak ott álltam és vártam valamire...De mire?
-Jól áll.-jegyezte meg.
-Köszi...De szeretnék visszaöltözni.-mondtam lesütött szemekkel.
Mosolygott egyet és elhúzta a függönyt.Kilestem a függöny melletti apró résen,hogy meggyőződjek elment-e.Nem láttam senkit,ezért megfordultam és épp lehúztam volna a fürdőruha alsó részét,mikor két kéz a derekamra tapadt.
-Harry...-kicsit mocorogtam érintése alatt,de csak azt értem el,hogy egyre közelebb húzott magához.-Eressz...
Minden erőlködésem hiábavalónak bizonyult,mert nem eresztett.Nem próbálkozott semmivel,csak szorosan ölelt.Nem igazán értettem ezt a fajta viselkedést.Így álltunk egészen addig,amíg én el nem engedtem magam.Nem feszegedtem a karját és nem mocorogtam.
-Ne vedd le,csak öltözz rá.-súgta a fülembe,majd elengedett és kilépett a kabinból,de visszahúztam.
-Miért?-kérdeztem,mikor előttem állt.
Kiváncsian fürkészte szemeivel az enyémeket.
-Mi miért?
-Miért pont én?-kérdeztem.
Ahelyett,hogy választ adott volna,lassan közeledett felém.Nem mozdultam,csak álltam várva a válaszra,ami már egy ideje nem hagy nyugodni.Ajkai lassan enyémhez értek és ízlelték azt.Egy olyan kellemes érzés járt át,ami még soha egy fiúnál sem.Átöleltem nyakát és közel húztam magamhoz.Nyelve utat tört számban és az enyémmel ismerkedett folyton.Vonakodva váltunk szét,de muszáj volt,ha még oda is akartunk érni a "meglepetés"-hez.
*****
Az út mostmár rövid és gyors volt.A végére már földúton haladtunk egy erdő felé.Valahogy nem volt csalogató számomra.Még világos volt,de a Nap már lenyugodni készült.A hatalmas autó könnyen haladt a köves,egyenetlen útszakaszon.Nem sokára egy olyan gyönyörű helyen voltunk,amilyet álmomban sem láttam.Egy tisztáson voltunk,aminek a szélén egy nagy faház állt.Mindent beborított a hó.A kocsi ablakához tapadva csodáltam a mesébe illő helyet,de annyira,hogy észre sem vettem amikor megálltunk.
-Megnézed közelebbről is,vagy esetleg itt északázol?-kérdezte nevetve Harry,aki már rég kiszállt.
Kinyitottam a kocsiajtót és kiszálltam a járműből.
-Ez eszméletlen...-jegyeztem meg halkan,miközben szemeim a helyet tanulmányozták.
-Nem.Ez nem az.Te vagy az eszméletlenül dögös.-mondta a fenekemre csapva.
Jelenleg még ez sem zavart.Elindultam Harry után,aki a házba tartott.Mikor beléptem isteni illatok terjengtek a levegőben.Rájöttem,hogy az imént mennyire hideg is volt kint és kicsit megborzongtam.Levettem a cipőm és a kabátom,majd a szoba közepén lévő kandallóhoz mentem.Leültem az előtte kiterített szőnyegre és lábaimat törökülésbe húztam.Harry buzgón pakolt valamit,de foggalmam sem volt,mit.
-Segítsek?-kérdeztem.
-Nem,köszi.
Hát jó...Míg én kiolvadtam,egy megterített asztal került a hátam mögé.Felálltam és kiváncsian elindultam a nagy házban Harryt kutatva.Nem kellett sokat keresgetnem.A konyhában bűvészkedett valamivel.Halkan a háta mögé osontam és egy puszit nyomtam arcára.Éreztem ahogy kicsit megrezzen,de folytatta az ügyködést.
-Elmehetnél kémnek.-mondta játékosan.
-Már én is gondolkodtam rajta.-mondtam.
-És mi után kémkednél?-kérdezte felém fordulva.
Kezeimet mellkasára tettem és a füléhez hajoltam.
-Utánad...-suttogtam és körmeimet belevályva bőrébe levezettem kezeimet a nadrágjáig.
Éreztem,ahogy a légzése gyorsul és kirázza a higed.Ujjaim megtalálták az övét és lassan elkezdtem kicsatolni.Válaszul morgott egyet.
-Ne játsz velem!
Mikor kicsatoltam az övet lassan leguggoltam elé,közben végig a szemébe néztem.A hatás kedvéért megnedvesítettem ajkaimat.Már pont úgy zihált,mint egy kifulladt kutya.Bal kezem leeresztettem magam mellé a földre,ugyanis nekem semmilyen piszkos gondolat nem járt a fejemben,csak az ugratás és hogy lássam a kétségbeesett arcát.Felvettem a földről egy zsebkendőt,ami az imént esett ki a zsebemből,majd szó nélkül felálltam és kuncogva visszamentem a kandallóhoz.Jó ideig bent ücsörögtem,mire bejött Harry.
-Nem vagy vicces,ugye tudod?-kérdezte sértődött hangon.
-Pedig látnod kellett volna azt az arcot,amikor leguggoltam.Pont úgy néztél rám,mint aki szellemet látott.
Erre már nem válaszolt,de eléggé elvörösödött.Leült mellém és olyan közel volt hozzám,amennyire csak lehetett.
-Kiváncsi vagy aa meglepetésre?-kérdezte halkan.
-Már egy ideje.-válaszoltam.
Felállt és kezét felém nyújtotta.Elfogadtam,majd felsegített.Még mindig a kezemet fogva vezetett el egy ajtó felé.
-Csukd be a szemed!-utasított,én pedog engedelmeskedtem neki.
Csupán a szemhéjamon átszűrődő fények jelezték számomra,hogy világos helyen vagyok.Még pár lépést tettem,így vakon,majd Harry csókja volt szemem kinyílásának okozója.
-Meglepetés!-mondta még mindig előttem állva egy édes mosollyal arcán.
Nem tudtam megmozdulni,mert az a látvány,ami elém tárult leírhatatlan.Egy hatalmas fedett fürdőben voltunk.A bordó színű fal az egész térnek meleg érzetet adott.A csobogó víz és lágy zene hangja töltötte be a teret.Kellemes volt és nyugodt.Csak miután az egész teret megvizsgáltam,akkor jöttem rá,hogy Harry már nincs mellettem.Egy asztal mellett állt és engem méregetett.Elindultam felé és mikor odaértem hozzá,megcsókoltam.
-Mostmár értem,miért kellett a fürdőruha.-mondtam miután ajkaink elváltak.
Mosolygott egyet,majd kihúzta nekem a széket.Helyet foglaltam és vártam,hogy ő is leüljön,de hiába.Eltűnt egy hatalmas oszlop mögött.Csöndben várakoztam tovább és a bordó terítő alját gyürkésztem.
*****
Harry már vagy húsz perce nem jött vissza,ezért úgy döntöttem,hogy megnézem minden oké-e.Kiléptem azon az ajtón,amin bejöttünk ide és végig mentem az azt követő folyosón.A kandallóban halkan ropogott az égő fa.Benéztem a konyhába,de teljesen üres volt.Visszamentem a nappaliba és elindultam egy balra lévő ajtó felé.Halkan kinyitottam és benéztem.Egy újabb folyosó volt előttem.De ez lejtett.Elindultam lefelé és hallgatóztam.Rengeteg ajtó mellett elhaladtam már és kezdtem feladni,amikor elmentem egy olyan ajtó előtt ahonnan hangok szűrődtek ki.Férfi hangok voltak és az egyik tulajdonosa tutira Harryé volt.Lassan lenyomtam a kilincset és belestem a résen.
-Nem érdekel haver!Megmondtam már tegnepelőtt,hogy idejövök.Erre te ideállítasz valami kurvával!
-De legalább nem koppanok velük,ahogy te szoktál a legtöbb csajjal.-mondta egy ismerős hang~akit nem láttam az ajtótól~gúnyosan.
Harry nagyon dühös lett és megindult a valaki felé.Úgy éreztem,jobb ha közbelépek mielőtt valakinek baja esik.Kitártam az ajtót,de rájöttem,hogy nem kellett volna.Harry felém fordította fejét és sajnálattal nézett rám.Az ágyban egy barnahajú csaj feküdt betakarva.Ledermedve álltam és néztem az alakot aki egy szál alsónadrágban feszített.Reménykedtem,hogy csak odaképzeltem őt,de akárhogy is erőlkődtem,nem tűnt el.Éreztem,hogy szédülök és a lábaim cserben hagynak.
-Jess?-kérdezte a szőke fiú.
-Mi??Te ismered őt?-kérdezte Harry.
Ez volt az utolsó emlékem,mert elsötétült előttem a világ és arcom a földnek csapódott.Arcomon egy apró könnycsepp gördült le,mielőtt teljesen lecsukódtak szemeim...
Sziasztok! :) Tudom,hogy elég sokat kellett várnotok a részre,de nagyon sok dolgom volt.Remélem megérte várni! :)
-Mennyire vagy barátságban a vízzel?-törte meg a csendet.
Kicsit hezitáltam válaszadás előtt.
-Nincs vele bajom.-válaszoltam.
-Jó.Be kell mennünk egy boltba.-tete hozzá.
Nemsokára letértünk az egyenes útról és egy mellékúton haladtunk.Harry leállította a motort egy üzlet előtt.Kiszálltunk és kiváncsian körül néztem.Egy számomra ismeretlen helyen voltunk.Besétáltunk az üzlet ajtaján.Ruhák,szuvenírek,csokik és mindenféle egyéb holmik volta, kirakva a polcokra.
-Jó napot!-köszöntünk az eladónak,aki épp konzerveket pakolt.
Felénk fordult,hogy köszönjön,de pár konzerv a földre hullott.Harry odasietett,hogy segítsen neki felszedni.
-Köszönöm fiata...-nem tudta befejezni a mondtato,mert mikor meglátta Harry arcát megakadt.-Te vagy a híres Harry Styles,a One Directionből?-kérdezte ámulva.
-Igen.-mosolygott Harry.
-Csinálhatnék rólad egy képet?A lányom nagy rajongótok.-folytatta.
-Persze,csak utána készítene egy közös képet a barátnőmmel,rólunk?-kérdezte.
Barátnőő???Mi van?Még alig ismerem!
-Persze örömmel!-mondta,miután elkészítette a képet Harryről.
Ezután Harry odajött hozzám.Másodpercekkel később elkészült ez a kép is.A nő Harry telefonjával csinálta a képeket,így Harry átküldte azokat neki.
-Menj,nézz valami fürdőruhát,mindjárt megyek!-mondta,mire én bólintottam.
Elindultam a hosszú sorok között,bikinik után kutatva.Jó darabig mászkáltam,de valahogy sehogysem találtam rá a megadott ruhadarabokra.Végül visszamentem,hogy szóljak Harrynek,de őt se találtam.Ezután csak az eladó maradt hátra.
-Elnézést,nem látta Harryt?-kérdeztem.
-De,az imént ement el,azt mondta nemsokára visszajön.
Remek...
-És megtudná,hogy hol vannak a fürdőruhák?
-Ott.-mutatott a hátam mögött lévő fogasokra,ahol fürdőruhák tömegei sorakoztak.
-Ohh...Köszönöm.Nem tudom,hogy nem vettem észre...
Mosolygott aztán elment átrendezni a kulcstartókat,a pulton.Végig néztem a fürdőruhákon és egy fekete-lilán akadt meg a tekintetem.Lekaptam egy XS-eset és megkerestem a próbafülkét.Tudom furán hangzik,hogy egy fürdőruhát föl akarok próbálni,de sose lehet tudni...Az üzlet másik végében meg is találtam.Beléptem az egyikbe és behúztam a függönyt.Gyorsan levetkőztem és felvettem a bikinit.Tökéletesen passzolt rám.Egy kicsit még forgolódtam a tükör előtt,de valaki hirtelen kihúzta a függönyt és úgy megijedtem,hogy egy kis sikkantás hagyta el a számat.Harry volt az.Az kabin egyik tartó oszlopának támaszkodva nézett rám,vágyakozó tekintettel.Nem tudtam mit tegyek,csak ott álltam és vártam valamire...De mire?
-Jól áll.-jegyezte meg.
-Köszi...De szeretnék visszaöltözni.-mondtam lesütött szemekkel.
Mosolygott egyet és elhúzta a függönyt.Kilestem a függöny melletti apró résen,hogy meggyőződjek elment-e.Nem láttam senkit,ezért megfordultam és épp lehúztam volna a fürdőruha alsó részét,mikor két kéz a derekamra tapadt.
-Harry...-kicsit mocorogtam érintése alatt,de csak azt értem el,hogy egyre közelebb húzott magához.-Eressz...
Minden erőlködésem hiábavalónak bizonyult,mert nem eresztett.Nem próbálkozott semmivel,csak szorosan ölelt.Nem igazán értettem ezt a fajta viselkedést.Így álltunk egészen addig,amíg én el nem engedtem magam.Nem feszegedtem a karját és nem mocorogtam.
-Ne vedd le,csak öltözz rá.-súgta a fülembe,majd elengedett és kilépett a kabinból,de visszahúztam.
-Miért?-kérdeztem,mikor előttem állt.
Kiváncsian fürkészte szemeivel az enyémeket.
-Mi miért?
-Miért pont én?-kérdeztem.
Ahelyett,hogy választ adott volna,lassan közeledett felém.Nem mozdultam,csak álltam várva a válaszra,ami már egy ideje nem hagy nyugodni.Ajkai lassan enyémhez értek és ízlelték azt.Egy olyan kellemes érzés járt át,ami még soha egy fiúnál sem.Átöleltem nyakát és közel húztam magamhoz.Nyelve utat tört számban és az enyémmel ismerkedett folyton.Vonakodva váltunk szét,de muszáj volt,ha még oda is akartunk érni a "meglepetés"-hez.
*****
Az út mostmár rövid és gyors volt.A végére már földúton haladtunk egy erdő felé.Valahogy nem volt csalogató számomra.Még világos volt,de a Nap már lenyugodni készült.A hatalmas autó könnyen haladt a köves,egyenetlen útszakaszon.Nem sokára egy olyan gyönyörű helyen voltunk,amilyet álmomban sem láttam.Egy tisztáson voltunk,aminek a szélén egy nagy faház állt.Mindent beborított a hó.A kocsi ablakához tapadva csodáltam a mesébe illő helyet,de annyira,hogy észre sem vettem amikor megálltunk.
-Megnézed közelebbről is,vagy esetleg itt északázol?-kérdezte nevetve Harry,aki már rég kiszállt.
Kinyitottam a kocsiajtót és kiszálltam a járműből.
-Ez eszméletlen...-jegyeztem meg halkan,miközben szemeim a helyet tanulmányozták.
-Nem.Ez nem az.Te vagy az eszméletlenül dögös.-mondta a fenekemre csapva.
Jelenleg még ez sem zavart.Elindultam Harry után,aki a házba tartott.Mikor beléptem isteni illatok terjengtek a levegőben.Rájöttem,hogy az imént mennyire hideg is volt kint és kicsit megborzongtam.Levettem a cipőm és a kabátom,majd a szoba közepén lévő kandallóhoz mentem.Leültem az előtte kiterített szőnyegre és lábaimat törökülésbe húztam.Harry buzgón pakolt valamit,de foggalmam sem volt,mit.
-Segítsek?-kérdeztem.
-Nem,köszi.
Hát jó...Míg én kiolvadtam,egy megterített asztal került a hátam mögé.Felálltam és kiváncsian elindultam a nagy házban Harryt kutatva.Nem kellett sokat keresgetnem.A konyhában bűvészkedett valamivel.Halkan a háta mögé osontam és egy puszit nyomtam arcára.Éreztem ahogy kicsit megrezzen,de folytatta az ügyködést.
-Elmehetnél kémnek.-mondta játékosan.
-Már én is gondolkodtam rajta.-mondtam.
-És mi után kémkednél?-kérdezte felém fordulva.
Kezeimet mellkasára tettem és a füléhez hajoltam.
-Utánad...-suttogtam és körmeimet belevályva bőrébe levezettem kezeimet a nadrágjáig.
Éreztem,ahogy a légzése gyorsul és kirázza a higed.Ujjaim megtalálták az övét és lassan elkezdtem kicsatolni.Válaszul morgott egyet.
-Ne játsz velem!
Mikor kicsatoltam az övet lassan leguggoltam elé,közben végig a szemébe néztem.A hatás kedvéért megnedvesítettem ajkaimat.Már pont úgy zihált,mint egy kifulladt kutya.Bal kezem leeresztettem magam mellé a földre,ugyanis nekem semmilyen piszkos gondolat nem járt a fejemben,csak az ugratás és hogy lássam a kétségbeesett arcát.Felvettem a földről egy zsebkendőt,ami az imént esett ki a zsebemből,majd szó nélkül felálltam és kuncogva visszamentem a kandallóhoz.Jó ideig bent ücsörögtem,mire bejött Harry.
-Nem vagy vicces,ugye tudod?-kérdezte sértődött hangon.
-Pedig látnod kellett volna azt az arcot,amikor leguggoltam.Pont úgy néztél rám,mint aki szellemet látott.
Erre már nem válaszolt,de eléggé elvörösödött.Leült mellém és olyan közel volt hozzám,amennyire csak lehetett.
-Kiváncsi vagy aa meglepetésre?-kérdezte halkan.
-Már egy ideje.-válaszoltam.
Felállt és kezét felém nyújtotta.Elfogadtam,majd felsegített.Még mindig a kezemet fogva vezetett el egy ajtó felé.
-Csukd be a szemed!-utasított,én pedog engedelmeskedtem neki.
Csupán a szemhéjamon átszűrődő fények jelezték számomra,hogy világos helyen vagyok.Még pár lépést tettem,így vakon,majd Harry csókja volt szemem kinyílásának okozója.
-Meglepetés!-mondta még mindig előttem állva egy édes mosollyal arcán.
Nem tudtam megmozdulni,mert az a látvány,ami elém tárult leírhatatlan.Egy hatalmas fedett fürdőben voltunk.A bordó színű fal az egész térnek meleg érzetet adott.A csobogó víz és lágy zene hangja töltötte be a teret.Kellemes volt és nyugodt.Csak miután az egész teret megvizsgáltam,akkor jöttem rá,hogy Harry már nincs mellettem.Egy asztal mellett állt és engem méregetett.Elindultam felé és mikor odaértem hozzá,megcsókoltam.
-Mostmár értem,miért kellett a fürdőruha.-mondtam miután ajkaink elváltak.
Mosolygott egyet,majd kihúzta nekem a széket.Helyet foglaltam és vártam,hogy ő is leüljön,de hiába.Eltűnt egy hatalmas oszlop mögött.Csöndben várakoztam tovább és a bordó terítő alját gyürkésztem.
*****
Harry már vagy húsz perce nem jött vissza,ezért úgy döntöttem,hogy megnézem minden oké-e.Kiléptem azon az ajtón,amin bejöttünk ide és végig mentem az azt követő folyosón.A kandallóban halkan ropogott az égő fa.Benéztem a konyhába,de teljesen üres volt.Visszamentem a nappaliba és elindultam egy balra lévő ajtó felé.Halkan kinyitottam és benéztem.Egy újabb folyosó volt előttem.De ez lejtett.Elindultam lefelé és hallgatóztam.Rengeteg ajtó mellett elhaladtam már és kezdtem feladni,amikor elmentem egy olyan ajtó előtt ahonnan hangok szűrődtek ki.Férfi hangok voltak és az egyik tulajdonosa tutira Harryé volt.Lassan lenyomtam a kilincset és belestem a résen.
-Nem érdekel haver!Megmondtam már tegnepelőtt,hogy idejövök.Erre te ideállítasz valami kurvával!
-De legalább nem koppanok velük,ahogy te szoktál a legtöbb csajjal.-mondta egy ismerős hang~akit nem láttam az ajtótól~gúnyosan.
Harry nagyon dühös lett és megindult a valaki felé.Úgy éreztem,jobb ha közbelépek mielőtt valakinek baja esik.Kitártam az ajtót,de rájöttem,hogy nem kellett volna.Harry felém fordította fejét és sajnálattal nézett rám.Az ágyban egy barnahajú csaj feküdt betakarva.Ledermedve álltam és néztem az alakot aki egy szál alsónadrágban feszített.Reménykedtem,hogy csak odaképzeltem őt,de akárhogy is erőlkődtem,nem tűnt el.Éreztem,hogy szédülök és a lábaim cserben hagynak.
-Jess?-kérdezte a szőke fiú.
-Mi??Te ismered őt?-kérdezte Harry.
Ez volt az utolsó emlékem,mert elsötétült előttem a világ és arcom a földnek csapódott.Arcomon egy apró könnycsepp gördült le,mielőtt teljesen lecsukódtak szemeim...
Sziasztok! :) Tudom,hogy elég sokat kellett várnotok a részre,de nagyon sok dolgom volt.Remélem megérte várni! :)
2014. február 10., hétfő
12.Fejezet
~Másnap reggel~
Reggel nagyon fáradt voltam.Egyből a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam.Jól esett a fürdő,a tegnapi borozás után meg nem ártott.Zuhanyzás után visszavánszirogtam a szobámba és felöltöztem.Egy sötétkék farmer és egy kék póló mellett döntöttem.Feltettem egy kis sminket és kész is voltam.Már majdnem lementem,amikor eszembe jutott,hogy nem pakoltam be a táskámba.Villámgyorsan bedobáltam a cuccokat az oldaltáskába és elindultam le.
-Jó reggelt!-köszöntem.
-Neked is!-válaszolt anya és Veronica.
-Hol a kaja pénzem?-kérdeztem a polcon keresgélve,mivel általában ott volt a helye.
-Apád majd a kocsiban ad.-válaszolt anya.
Nem válaszoltam.Kinyitottam a hűtőt egy kis édesség után kutatva,de egy rohadt túrórudi sem volt benne.Mi ez,kínzó tábor??Letörve becsuktam a hűtőajtót és feltrappoltam a szobámba.Tudom hülyén hangzik,hogy fel-le járkálok,de muszáj,ha meg akarok maradni.Bementem Veronica szobájába és átkutattam a szekrényét.Szerencsére volt benne egy tábla fekete csoki.Na akkor ez már az enyém!Betettem a táskámba és reménykedtem,hogy a húgom nem vesz észre semmit,mert azonnal kiveri a balhét.Szóval ismét lemásztam a lépcsőn és az ajtóhoz mentem.
-Apa,mehetünk?-kérdeztem.
-Egy pillanat!-jött a válasz.
Felhúztam a cipőm és vártam.
-Biztos így akarsz menni?-kérdezte apa,mikor leért.
-Igen.Miért?
-Csak mert zuhog a hó.-mutatott ki az ablakon.
Kinéztem és tátott szájjal néztem,hogy mindent beborít a hó.
-Mindjárt jövök.-mondtam és mindenestül felrohantam a szobámba...Már megint,igen.Kinyitottam a szekrényem,de olyan hirtelen,hogy majdnem rám zuhant.Kotorásztam egy darabig,majd mint aki aranyat talált feltartottam a levegőbe fekete sapkámat.
Ezerrelrohantam le a lépcsőn és kicsin múlott,hogy elessek,de szerencsére nem sikerült.Mikor kiléptem az ajtón megcsapott a tél hideg,fagyos szele.Nagyott szippantottam a levegőből és úgy éreztem készen állok bármire.Vagyis majdnem.Talán a Harryvel való randira nem egészen.De addig még nyolc órát túl kell élnem.De éltetett az a hit,hogy már csak három nap a péntekig és a téli szünetig.Igen,végre itt a karácsony.
*****
A suliba beérve Lindsey és Jenny jött velem szembe.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Szia!-köszöntek egyszerre.
-De jó a sapid.-jegyezte meg Lindsey.
-Köszi.-mosolyogtam.
Elindultunk fel a lépcsőn és na találjátok ki,hogy ki jött szembe.Jake és a pincsik.Igyekeztem nem tudomást venni róluk.Nagy meglepetésemre egy papírt nyomott a kezembe.A lányok érdeklődve néztek rám,de mutattam nekik,hogy majd fönn elolvasom.Bólintottak és folytattuk az utat fölfelé.Az osztályba érve azonnal letámadtak,hogy mutassam meg.
-Várjatok már egy percet!-szóltam rájuk.
Leraktam a táskám és a kabátomat a padra,majd szétnyitottam a levelet.
"Holnap beszélnünk kell Rólunk,Rólad,Rólam. Jake xxx"
A szemeim kigúvadtak és az ideg majd szétvetett.Lindsey kikapta a kezemből a papírt és mikor elolvasta hasonlóan nézett ki.
-Miről akarna beszélni veled,ha megcsalt??-nézett rám Jenny miután elolvasta.
-Nem tudom,nem is érdekel és nincs miről beszélgetnem evvel a féreggel.-válaszoltam.
*****
Márcsak egy óra és szabad vagyok!Vagyis majdnem.Boldogan sétáltam be az öltözőbe.Már majdnem átöltöztünk teljesen,amikor a tanár beállított,hogy elmarad a tesi.Mindenki örvendezett,hogy nincs nyolcadik óra.Miután sikeresen visszarángattam magamra a ruháimat felmentem a kabátomért,mert sikeresen fenn hagytam.Útközben nem találkoztam senkivel,mert mindenki másnak órája volt.Amikor végre felmásztam a legmagasabb torony legmagasabb pontjába(vagyis az osztályterembe) rá kellett jönnöm,hogy vannak bent.Nem voltam ideges,áá dehogy.Ott ücsörögtem a padon 35 percet.Azt hittem sose jönnek ki.Szerencsére 5 perccel hamarabb engedték ki őket így én betudtam menni.Levettem a szék háttámlájáról a ruhadarabot,majd lesiettem.Útközben felráncigáltam magamra,így mire leértem egyből mehettem haza.Vagyis ez volt a tervem...De egy bizonyos göndör hajú srác megakadályozott benne.
-Szia!-köszönt,mikor az utca sarkához értem.
-Szia!-köszöntem vissza.
-Hogy hogy ilyen korán?-kérdezte.
-Hát elmaradt az utolsó óránk és én teljesen megfeledkeztem rólad.-vallottam be.
-Na szép...-játszotta meg a sértődöttet.
-Tudod,hogy nem úgy értem.-nevettem,miközben kicsit oldalba böktem.
-Héé!Ez fájt!-folytatta.
Én ebben a pillanatban nevetésben törtem ki.
-Nem vicces,meg is ölhettél volna!-mondta,majd megcsikizett és elszaladt.
Én továbbra is nevettem,de utána mentem.Meglepetésemre ugyanaz a kocsi parkolt előttem,amivel tegnap Niall vitt.
-Harry,ez a te kocsid?-kérdeztem.
-Igen,csak kicsit koszos,mert Niall tegnap kölcsönkérte egy randi erejéig.-mondta én pedig hatalmasat nyeltem-De most elmegyünk vele autómosóba jó?
Én csak bólintottam egy mosolyt erőltetve arcomra.Beszálltam a kocsiba és már indultunk is.
-Tudsz valahol a közelben egy autómosót?-kérdezte miután kikanyarodtunk a parkolóból.
-Igen itt van két utcával arrébb.
Sikeresen elnavigáltam Harryt az autómosóba,majd kicsit várnunk kellett a sorunkra.Nemsokára egy borostás férfi jött oda az autóhoz.
-Egy teljes mosást kérek!-mondta Harry a férfinek és a kezébe nyomta a pénzt.Leellenőriztük,hogy minden ablak rendesen fel van-e húzva,majd egy fiatal srác vízsugárral kezdte mosni a kerekeket,rendszámtáblát,meg mindent.Mikor végre sorra kerültünk Harry leállította a motort és a kocsi magától haladt tovább.Nem sokára különböző vegyszerek,habok és gépek áldozata lett az autó.Én csak néztem,ahogy a kocsiról lefolyik a koszos folyadék.Észre se vettem,de Harry végig engem figyelt.
-Olyan gyönyörű vagy...-mondt habozva.
Kicsit elpirultam a bók hallatán,de nem válaszoltam,csak tovább bámészkodtam.Ő továbbra is rajtam legeltette tekintetét.Ez a szituáció kellemesről kezdett idegesítővé válni.A bőröm égett tekintete alatt és idegesen doboltam lábaimon.
-Zöld!-mondtam hirtelen,mikor a kislámpa kigyulladt.Harry kis fáziskéséssel,de beindította a motort.Újra úton voltunk.
-Hova megyünk?-kérdeztem.
Felém fordította fejét és szemembe nézett,majd vissza az útra.
-Meglepetés.
Utálom ezt a szót...
Remélem mindenkinek tetszett a rész! :) Komizzatok légyszi
Reggel nagyon fáradt voltam.Egyből a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam.Jól esett a fürdő,a tegnapi borozás után meg nem ártott.Zuhanyzás után visszavánszirogtam a szobámba és felöltöztem.Egy sötétkék farmer és egy kék póló mellett döntöttem.Feltettem egy kis sminket és kész is voltam.Már majdnem lementem,amikor eszembe jutott,hogy nem pakoltam be a táskámba.Villámgyorsan bedobáltam a cuccokat az oldaltáskába és elindultam le.
-Jó reggelt!-köszöntem.
-Neked is!-válaszolt anya és Veronica.
-Hol a kaja pénzem?-kérdeztem a polcon keresgélve,mivel általában ott volt a helye.
-Apád majd a kocsiban ad.-válaszolt anya.
Nem válaszoltam.Kinyitottam a hűtőt egy kis édesség után kutatva,de egy rohadt túrórudi sem volt benne.Mi ez,kínzó tábor??Letörve becsuktam a hűtőajtót és feltrappoltam a szobámba.Tudom hülyén hangzik,hogy fel-le járkálok,de muszáj,ha meg akarok maradni.Bementem Veronica szobájába és átkutattam a szekrényét.Szerencsére volt benne egy tábla fekete csoki.Na akkor ez már az enyém!Betettem a táskámba és reménykedtem,hogy a húgom nem vesz észre semmit,mert azonnal kiveri a balhét.Szóval ismét lemásztam a lépcsőn és az ajtóhoz mentem.
-Apa,mehetünk?-kérdeztem.
-Egy pillanat!-jött a válasz.
Felhúztam a cipőm és vártam.
-Biztos így akarsz menni?-kérdezte apa,mikor leért.
-Igen.Miért?
-Csak mert zuhog a hó.-mutatott ki az ablakon.
Kinéztem és tátott szájjal néztem,hogy mindent beborít a hó.
-Mindjárt jövök.-mondtam és mindenestül felrohantam a szobámba...Már megint,igen.Kinyitottam a szekrényem,de olyan hirtelen,hogy majdnem rám zuhant.Kotorásztam egy darabig,majd mint aki aranyat talált feltartottam a levegőbe fekete sapkámat.
Ezerrelrohantam le a lépcsőn és kicsin múlott,hogy elessek,de szerencsére nem sikerült.Mikor kiléptem az ajtón megcsapott a tél hideg,fagyos szele.Nagyott szippantottam a levegőből és úgy éreztem készen állok bármire.Vagyis majdnem.Talán a Harryvel való randira nem egészen.De addig még nyolc órát túl kell élnem.De éltetett az a hit,hogy már csak három nap a péntekig és a téli szünetig.Igen,végre itt a karácsony.
*****
A suliba beérve Lindsey és Jenny jött velem szembe.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Szia!-köszöntek egyszerre.
-De jó a sapid.-jegyezte meg Lindsey.
-Köszi.-mosolyogtam.
Elindultunk fel a lépcsőn és na találjátok ki,hogy ki jött szembe.Jake és a pincsik.Igyekeztem nem tudomást venni róluk.Nagy meglepetésemre egy papírt nyomott a kezembe.A lányok érdeklődve néztek rám,de mutattam nekik,hogy majd fönn elolvasom.Bólintottak és folytattuk az utat fölfelé.Az osztályba érve azonnal letámadtak,hogy mutassam meg.
-Várjatok már egy percet!-szóltam rájuk.
Leraktam a táskám és a kabátomat a padra,majd szétnyitottam a levelet.
"Holnap beszélnünk kell Rólunk,Rólad,Rólam. Jake xxx"
A szemeim kigúvadtak és az ideg majd szétvetett.Lindsey kikapta a kezemből a papírt és mikor elolvasta hasonlóan nézett ki.
-Miről akarna beszélni veled,ha megcsalt??-nézett rám Jenny miután elolvasta.
-Nem tudom,nem is érdekel és nincs miről beszélgetnem evvel a féreggel.-válaszoltam.
*****
Márcsak egy óra és szabad vagyok!Vagyis majdnem.Boldogan sétáltam be az öltözőbe.Már majdnem átöltöztünk teljesen,amikor a tanár beállított,hogy elmarad a tesi.Mindenki örvendezett,hogy nincs nyolcadik óra.Miután sikeresen visszarángattam magamra a ruháimat felmentem a kabátomért,mert sikeresen fenn hagytam.Útközben nem találkoztam senkivel,mert mindenki másnak órája volt.Amikor végre felmásztam a legmagasabb torony legmagasabb pontjába(vagyis az osztályterembe) rá kellett jönnöm,hogy vannak bent.Nem voltam ideges,áá dehogy.Ott ücsörögtem a padon 35 percet.Azt hittem sose jönnek ki.Szerencsére 5 perccel hamarabb engedték ki őket így én betudtam menni.Levettem a szék háttámlájáról a ruhadarabot,majd lesiettem.Útközben felráncigáltam magamra,így mire leértem egyből mehettem haza.Vagyis ez volt a tervem...De egy bizonyos göndör hajú srác megakadályozott benne.
-Szia!-köszönt,mikor az utca sarkához értem.
-Szia!-köszöntem vissza.
-Hogy hogy ilyen korán?-kérdezte.
-Hát elmaradt az utolsó óránk és én teljesen megfeledkeztem rólad.-vallottam be.
-Na szép...-játszotta meg a sértődöttet.
-Tudod,hogy nem úgy értem.-nevettem,miközben kicsit oldalba böktem.
-Héé!Ez fájt!-folytatta.
Én ebben a pillanatban nevetésben törtem ki.
-Nem vicces,meg is ölhettél volna!-mondta,majd megcsikizett és elszaladt.
Én továbbra is nevettem,de utána mentem.Meglepetésemre ugyanaz a kocsi parkolt előttem,amivel tegnap Niall vitt.
-Harry,ez a te kocsid?-kérdeztem.
-Igen,csak kicsit koszos,mert Niall tegnap kölcsönkérte egy randi erejéig.-mondta én pedig hatalmasat nyeltem-De most elmegyünk vele autómosóba jó?
Én csak bólintottam egy mosolyt erőltetve arcomra.Beszálltam a kocsiba és már indultunk is.
-Tudsz valahol a közelben egy autómosót?-kérdezte miután kikanyarodtunk a parkolóból.
-Igen itt van két utcával arrébb.
Sikeresen elnavigáltam Harryt az autómosóba,majd kicsit várnunk kellett a sorunkra.Nemsokára egy borostás férfi jött oda az autóhoz.
-Egy teljes mosást kérek!-mondta Harry a férfinek és a kezébe nyomta a pénzt.Leellenőriztük,hogy minden ablak rendesen fel van-e húzva,majd egy fiatal srác vízsugárral kezdte mosni a kerekeket,rendszámtáblát,meg mindent.Mikor végre sorra kerültünk Harry leállította a motort és a kocsi magától haladt tovább.Nem sokára különböző vegyszerek,habok és gépek áldozata lett az autó.Én csak néztem,ahogy a kocsiról lefolyik a koszos folyadék.Észre se vettem,de Harry végig engem figyelt.
-Olyan gyönyörű vagy...-mondt habozva.
Kicsit elpirultam a bók hallatán,de nem válaszoltam,csak tovább bámészkodtam.Ő továbbra is rajtam legeltette tekintetét.Ez a szituáció kellemesről kezdett idegesítővé válni.A bőröm égett tekintete alatt és idegesen doboltam lábaimon.
-Zöld!-mondtam hirtelen,mikor a kislámpa kigyulladt.Harry kis fáziskéséssel,de beindította a motort.Újra úton voltunk.
-Hova megyünk?-kérdeztem.
Felém fordította fejét és szemembe nézett,majd vissza az útra.
-Meglepetés.
Utálom ezt a szót...
Remélem mindenkinek tetszett a rész! :) Komizzatok légyszi
2014. február 8., szombat
11.Fejezet
-Helló édes!-köszönt pimasz vigyorral.
-Szia...-köszöntem kedvtelenül.
-Naaa,azért ennyire ne legyél boldog!
erőltettem egy mosolyt az arcomra és bezártam magam mögött az ajtót.Miután elraktam a kulcsomat egy kéz a vállamon pihenve vezetett el az autóig.Ahogy végignéztem az autón bevillantak a pénteki emlékek,amikor hazajöttem.
-Mond,honnan tudtad,hogy itt lakom?-kérdeztem gyanakodva.
-Majd ott megbeszéljük,de szállj be,mert el founk késni.
Beszálltam a kocsiba és bekötöttem magam.Niall is ugyanezt tette.
-Hol is van az az ott?-tettem fel ismét egy kérdést.
-De kiváncsi valaki.-nevetett.-Meglepetés.
Beletörődtem,hogy nem árul el nekem semmit.
*****
Már vagy egy órája úton vagyunk és rohadtul unalmasan telik.
-Az a meglepetés Anglián belül van,vagy a világ másik felén??-türelmetlenkedtem.
Csak nevetett rajtam,de nekem nem igazán volt vicces a helyzet.Elővettem a telefonomat és végignéztem a képeken.Legalább tíz olyan volt,amit nem én csináltam.LINDSEY! A telefonom memóriájának legalább a fele az ő képeikkel volt tele.Kitörölgettem a bemozdultakat,a többit meghagytam emléknek.Igazából erre használom a telefonom,emlékek megőrzésére.
-Megérkeztünk!-szólt Niall.
Visszahelyeztem a telefonomat a zsebembe és vártam,hogy leparkoljunk.Kiszálltunk a kocsiból és én egy Nando's feliratot pillantottam meg a velem szemben lévő épületen.
Életemben nem hallottam még erről a helyről...
Niall lezárta a kocsit éskinyitotta nekem az étterem ajtaját.
-Hölgyem!-mondta egy kézlendítéssel.
Rámosolyogtam és besétáltam a hatalmas épületbe.Azonnal megcsapott a sült hús illata.Kerestünk egy helyet ahova leülhetünk,majd Niall hívta a pincért.
-Mit kérsz?-kérdezte.
-Nekem jó valami sűlt hús,meg egy kis sültkrumpli.-mondtam.
-Valamilyen italt kívánnak fogyasztani?-kérdezte a pincér.
-Igen,a vörösbor jó lesz.-válaszolt Niall.
A pincér bólintott,majd elment.
-Te nem eszel?-kérdeztem Niallt,mivel ő nem rendelt.
-Dehogynem,csak én itt már törzsvásárló vagyok.
Kis gondolkodás után bólintottam egyet.Eszembe jutott a kérdés amit fel akartam tenni.
-Szóval...-kezdtem bele-Honnan tudod a címemet?
Egy kicsit hezitált,hogy mit mondjon,aztán belekezdett.
-Egyik nap,azthiszem pénteken,Harryvel elmentünk körülnézni a városban és pont a te házad előtt volt márcsak parkolóhely.Szóval,mikor épp a kocsi fele tartottunk megjelentél mögöttünk.Azt hittük,hogy valamilyen paparazzi vagy,ezért kicsit aggódtunk.Miután beszálltunk a kocsiba láttam,hogy a házhoz sétálsz,de visszafordultál és egy ideig szemeztél velem.A koncerten azonnal kiszúrtalak.
Akkor azért voltak olyan ismerősek...A pincér megérkezett egy nagy tálcával és elénk rakta a tányérokat.
Ez volt előttem:
Niall pedig ezt kapta:
A pincér lerakta a két poharat is.
-A borra várniuk kell,mert az imént fogyott el.-mondta a pincér.
Niall bólintott,majd nekiestünk az ételnek.
*****
Szerintem soha nem ettem még ennyit egyszerre.Úgy teleettem magam,hogy amikor a pincér kiejtette a száján a desszert szót,majdnem elhánytam magam.Niall simán benyomott egy fagyit és két browny-t.Nem sokára megérkezett a vörösbor is.Egyből lehúztam a poharamban lévő adagot és már a harmadik poharat ürítettem,amikor Niall megszólalt.
-Hűű...Hát neked van huzatod.
-Inkább ez,mint a kaja.-mondtam kicsi fintorral az arcomon.
Niall csak nevetett rajtam.Ezután egy olyan dolog történt,amitől rohadt ideges lettem.Épp szép nyugodtan iszogattam a bort,amikor vagy húsz lány odaözönlött az aszralunkhoz és lelökött a székről.A poharam egész tartalma a felsőmre ömlött egy nagy foltot hagyva.
-Nem tunátok kicsit vigyázni?!-mondtam fennhangon,de le se szartak.
Körbevették Niallt és faggatták meg autogrammot kértek tőle.Felálltam és kisétáltam az étteremből.Niall nem is vette észre a történteket,próbált azonenni,hogy egyátalán levegőhöz jusson.Ahogy kiléptem megcsapott a tél higed szele.De nem érdekelt.Elsétáltam a legközelebbi padig és nagy búsan leültem.Ez miért velem történik??
Niall szemszöge:
-Niall imádlak!!
-Niall mosolyogj!
-Kaphatnék egy autogrammot?-Ki volt az a lány?Ismered?
Zsongott a fejem a sok kérdéstől.Hirtelen eszembe jutott Jess.
-Jess!Jess!-kiáltottam-Kérem uram,kimennék!
Három nagy melák jött oda az asztalhoz és nagy nehezen arrébb terelték a lányokat.Előkotortam valamennyi pénzt és leraktam az asztalra.Fogtam Jess kabátját és táskáját,majd a keresésére indultam.Nem kellett sokat mennem, egy nem messze lévő padon ücsörgött felhúzott térdekkel.Odasiettem hozzá és a kabátot hátára terítettem.
-Meg akarsz fázni?-kérdeztem.
Hirtelen felém fordult és láttam a könnyeket szemében felállt és átölelt.Viszonoztam.
-Azt hittem elfelejtettél...-zokogott.
-Soha nem tennék ilyet.-nyugtattam meg.
Így álltunk jó ideig egymás karjába temetve.Mikor végre kisírta magát visszasétáltunk a kocsihoz.Kinyitottam neki az ajtót és megvártam míg beszállt.Átsiettem a másik oldalra és beszálltam.Beindítottam a kocsit és elindultunk.
-Remélem azért jól érezted magad.-mondtam,de nem kaptam választ.
Ránéztem a mellettem ülő lányra,de már békésen aludt.
-Ezt igennek veszem.-suttogtam mosolyogva.
*****
Jess szemszöge:
-Szépségem,megérkeztünk.-suttogta Niall a fülembe miközben az arcomat cirógatta.
Megfordítottam a fejem,de sajnos Niall a kellőnél közelebb volt hozzám és véletlenül lesmároltam.Gyorsan elhúzódtam tőle,mert nem ez volt a célom.
-Naaa.-mondta egy panaszos nyögéssel keretezve.
Nem voltam elég gyors,mert sikerült ismét lekapnia.
-Mennem kell.Holnap suli.-szakadtam el tőle.
-Remélem máskor is találkozunk.-mondta.
Nem tudtam,mit mondjak ezért csak mosolyogtam egyet és kinyitottam az ajtót.Fogtam a táskám és a kabátom,majd kiszálltam.
-Köszönöm Niall ezt az estét.-mondtam visszahajolva.
-Én köszönöm.
Becsukam az ajtót és elhajtott.Elindultam a ház felé.Kinyitottam az ajtót és megpróbáltam minél halkabban felmenni a szobámba.Átvettem a fölsőmet és ledőltem a puha ágyra.Már majdnem elaludtam,amikor rezegni kezdett a telefonom.Morogva feloldottam és megdöbbenve olvastam a küldő nevét.
"Szép álmokat édesem!;) Niall xxx"
Tudom,késtem,de remélem ezzel sikerült kiengesztelni mindenkit! :) (Lili köszi a képet,nagyon tetszik!! :)).
-Szia...-köszöntem kedvtelenül.
-Naaa,azért ennyire ne legyél boldog!
erőltettem egy mosolyt az arcomra és bezártam magam mögött az ajtót.Miután elraktam a kulcsomat egy kéz a vállamon pihenve vezetett el az autóig.Ahogy végignéztem az autón bevillantak a pénteki emlékek,amikor hazajöttem.
-Mond,honnan tudtad,hogy itt lakom?-kérdeztem gyanakodva.
-Majd ott megbeszéljük,de szállj be,mert el founk késni.
Beszálltam a kocsiba és bekötöttem magam.Niall is ugyanezt tette.
-Hol is van az az ott?-tettem fel ismét egy kérdést.
-De kiváncsi valaki.-nevetett.-Meglepetés.
Beletörődtem,hogy nem árul el nekem semmit.
*****
Már vagy egy órája úton vagyunk és rohadtul unalmasan telik.
-Az a meglepetés Anglián belül van,vagy a világ másik felén??-türelmetlenkedtem.
Csak nevetett rajtam,de nekem nem igazán volt vicces a helyzet.Elővettem a telefonomat és végignéztem a képeken.Legalább tíz olyan volt,amit nem én csináltam.LINDSEY! A telefonom memóriájának legalább a fele az ő képeikkel volt tele.Kitörölgettem a bemozdultakat,a többit meghagytam emléknek.Igazából erre használom a telefonom,emlékek megőrzésére.
-Megérkeztünk!-szólt Niall.
Visszahelyeztem a telefonomat a zsebembe és vártam,hogy leparkoljunk.Kiszálltunk a kocsiból és én egy Nando's feliratot pillantottam meg a velem szemben lévő épületen.
Életemben nem hallottam még erről a helyről...
Niall lezárta a kocsit éskinyitotta nekem az étterem ajtaját.
-Hölgyem!-mondta egy kézlendítéssel.
Rámosolyogtam és besétáltam a hatalmas épületbe.Azonnal megcsapott a sült hús illata.Kerestünk egy helyet ahova leülhetünk,majd Niall hívta a pincért.
-Mit kérsz?-kérdezte.
-Nekem jó valami sűlt hús,meg egy kis sültkrumpli.-mondtam.
-Valamilyen italt kívánnak fogyasztani?-kérdezte a pincér.
-Igen,a vörösbor jó lesz.-válaszolt Niall.
A pincér bólintott,majd elment.
-Te nem eszel?-kérdeztem Niallt,mivel ő nem rendelt.
-Dehogynem,csak én itt már törzsvásárló vagyok.
Kis gondolkodás után bólintottam egyet.Eszembe jutott a kérdés amit fel akartam tenni.
-Szóval...-kezdtem bele-Honnan tudod a címemet?
Egy kicsit hezitált,hogy mit mondjon,aztán belekezdett.
-Egyik nap,azthiszem pénteken,Harryvel elmentünk körülnézni a városban és pont a te házad előtt volt márcsak parkolóhely.Szóval,mikor épp a kocsi fele tartottunk megjelentél mögöttünk.Azt hittük,hogy valamilyen paparazzi vagy,ezért kicsit aggódtunk.Miután beszálltunk a kocsiba láttam,hogy a házhoz sétálsz,de visszafordultál és egy ideig szemeztél velem.A koncerten azonnal kiszúrtalak.
Akkor azért voltak olyan ismerősek...A pincér megérkezett egy nagy tálcával és elénk rakta a tányérokat.
Ez volt előttem:
Niall pedig ezt kapta:
A pincér lerakta a két poharat is.
-A borra várniuk kell,mert az imént fogyott el.-mondta a pincér.
Niall bólintott,majd nekiestünk az ételnek.
*****
Szerintem soha nem ettem még ennyit egyszerre.Úgy teleettem magam,hogy amikor a pincér kiejtette a száján a desszert szót,majdnem elhánytam magam.Niall simán benyomott egy fagyit és két browny-t.Nem sokára megérkezett a vörösbor is.Egyből lehúztam a poharamban lévő adagot és már a harmadik poharat ürítettem,amikor Niall megszólalt.
-Hűű...Hát neked van huzatod.
-Inkább ez,mint a kaja.-mondtam kicsi fintorral az arcomon.
Niall csak nevetett rajtam.Ezután egy olyan dolog történt,amitől rohadt ideges lettem.Épp szép nyugodtan iszogattam a bort,amikor vagy húsz lány odaözönlött az aszralunkhoz és lelökött a székről.A poharam egész tartalma a felsőmre ömlött egy nagy foltot hagyva.
-Nem tunátok kicsit vigyázni?!-mondtam fennhangon,de le se szartak.
Körbevették Niallt és faggatták meg autogrammot kértek tőle.Felálltam és kisétáltam az étteremből.Niall nem is vette észre a történteket,próbált azonenni,hogy egyátalán levegőhöz jusson.Ahogy kiléptem megcsapott a tél higed szele.De nem érdekelt.Elsétáltam a legközelebbi padig és nagy búsan leültem.Ez miért velem történik??
Niall szemszöge:
-Niall imádlak!!
-Niall mosolyogj!
-Kaphatnék egy autogrammot?-Ki volt az a lány?Ismered?
Zsongott a fejem a sok kérdéstől.Hirtelen eszembe jutott Jess.
-Jess!Jess!-kiáltottam-Kérem uram,kimennék!
Három nagy melák jött oda az asztalhoz és nagy nehezen arrébb terelték a lányokat.Előkotortam valamennyi pénzt és leraktam az asztalra.Fogtam Jess kabátját és táskáját,majd a keresésére indultam.Nem kellett sokat mennem, egy nem messze lévő padon ücsörgött felhúzott térdekkel.Odasiettem hozzá és a kabátot hátára terítettem.
-Meg akarsz fázni?-kérdeztem.
Hirtelen felém fordult és láttam a könnyeket szemében felállt és átölelt.Viszonoztam.
-Azt hittem elfelejtettél...-zokogott.
-Soha nem tennék ilyet.-nyugtattam meg.
Így álltunk jó ideig egymás karjába temetve.Mikor végre kisírta magát visszasétáltunk a kocsihoz.Kinyitottam neki az ajtót és megvártam míg beszállt.Átsiettem a másik oldalra és beszálltam.Beindítottam a kocsit és elindultunk.
-Remélem azért jól érezted magad.-mondtam,de nem kaptam választ.
Ránéztem a mellettem ülő lányra,de már békésen aludt.
-Ezt igennek veszem.-suttogtam mosolyogva.
*****
Jess szemszöge:
-Szépségem,megérkeztünk.-suttogta Niall a fülembe miközben az arcomat cirógatta.
Megfordítottam a fejem,de sajnos Niall a kellőnél közelebb volt hozzám és véletlenül lesmároltam.Gyorsan elhúzódtam tőle,mert nem ez volt a célom.
-Naaa.-mondta egy panaszos nyögéssel keretezve.
Nem voltam elég gyors,mert sikerült ismét lekapnia.
-Mennem kell.Holnap suli.-szakadtam el tőle.
-Remélem máskor is találkozunk.-mondta.
Nem tudtam,mit mondjak ezért csak mosolyogtam egyet és kinyitottam az ajtót.Fogtam a táskám és a kabátom,majd kiszálltam.
-Köszönöm Niall ezt az estét.-mondtam visszahajolva.
-Én köszönöm.
Becsukam az ajtót és elhajtott.Elindultam a ház felé.Kinyitottam az ajtót és megpróbáltam minél halkabban felmenni a szobámba.Átvettem a fölsőmet és ledőltem a puha ágyra.Már majdnem elaludtam,amikor rezegni kezdett a telefonom.Morogva feloldottam és megdöbbenve olvastam a küldő nevét.
"Szép álmokat édesem!;) Niall xxx"
Tudom,késtem,de remélem ezzel sikerült kiengesztelni mindenkit! :) (Lili köszi a képet,nagyon tetszik!! :)).
2014. február 6., csütörtök
10.Fejezet
Harry szemszöge:
-Köszönöm Harry!-mondta az utolsó rajongó.
-Szívesen,szia!-köszöntem el.
Körbenéztem,de Jess sehol sem volt.A dedikálás alatt sem találkoztam vele.Felálltam a helyemről és ahhoz a három lányhoz siettem,akik vele voltak a koncerten.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Sziaa!-válaszolt egy vöröshajú lány.
-Nem láttátok Jesst?-tértem rá a lényegre.
Sajnos három nemleges fejrázást kaptam válaszul.De akkor hol a fenében van?Kimentem a teremből és egy hatalmas folyosón találtam magam.Megérzéseimre hallgatva elindultam az egyik irányba.Baloldalon volt egy fiú és egy lány WC,amik mellett elhaladtam.Talán mosdóban van.Gyorsan vettem egy 180 fokos mozdulatot és elindultam a WC felé.Bementem,de tök üres volt.A kabinok ajtaja egy szörny szájaként tátongtak.Ezután folytattam Jess keresését.Nemsokára egy lépcsővel találtam szemben magam.Elindultam fel és a legutolsó lépcsőfokig meg sem álltam.Nem sokára egy ismerős hangot hallottam a velem szembe lévő ajtó mögül.Halkan lenyomtam a kilincset és az ajtó kinyílt előttem.Jess az egyik padon ült,bámult kifelé az ablakon fejhallgatóval a fején és halkan énekelt.
- People say we shouldn’t be together
We're too young to know about forever
But I say they don’t know what they're talk-talk-talkin’ about.
-Odasiettem hozzá és levettem róla a fejhallgatót.Nagyon megijedt.Én is énekelni kezdtem.
-'Cause this love is only getting stronger
So I don’t wanna wait any longer
I just wanna tell the world that you're mine girl
Oh
Együtt:
- They don’t know about the things we do
They don’t know about the "I love you"’s
But I bet you if they only knew
They would just be jealous of us,
They don’t know about the up all nights
They don’t know I've waited all my life
Just to find a love that feels this right
Baby they don’t know about, they don’t know about us...
Egyszerűen gyönyörű hangja volt.Pont annyira,amennyire maga a lány.
-Nem tudtam,hogy tudsz énekelni.-mosolyogtam rá.
-Nem is tudok csak veled jobb,mert a tied elnyomja az én borzalmas hangomat.-viccelődött,de láttam,hogy kicsit elpirult.
-Ne hülyéskedj,nem vagyok süket!-nevettem.
*****
Jess szemszöge:
Nagyon jó volt Harryvel énekelni.Felszabadultnak és lazának éreztem magam.De most elég ideges vagyok.Jelenleg az ágyamon ülök és várom Niall-t.Kicsit aggódok a "randi" miatt.Nem az erősségem a romantikus vacsi meg ilyenek.Nem sokára dudálásra lettem figyelmes.Kinéztem az ablakon és megpillantottam egy nagy fekete járművet.Biztosan ő az.
Lesiettem az előszobába és felvettem a torna csukám.Ugyanaz a szerelés volt rajtam,csak a toppomat váltottam át egy fekete trikóra.Felkaptam a bőrdzsekim és táskámat szorongatva kiléptem az ajtón.Egy kéken virító szempárral találtam szembe magam.
-Helló édes!...
Remélem tetszett a rész holnap jön a kövi! :) komiba értékelnétek idáig a blogomat egy 10-es skálán??Megköszönném!! :)
-Köszönöm Harry!-mondta az utolsó rajongó.
-Szívesen,szia!-köszöntem el.
Körbenéztem,de Jess sehol sem volt.A dedikálás alatt sem találkoztam vele.Felálltam a helyemről és ahhoz a három lányhoz siettem,akik vele voltak a koncerten.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Sziaa!-válaszolt egy vöröshajú lány.
-Nem láttátok Jesst?-tértem rá a lényegre.
Sajnos három nemleges fejrázást kaptam válaszul.De akkor hol a fenében van?Kimentem a teremből és egy hatalmas folyosón találtam magam.Megérzéseimre hallgatva elindultam az egyik irányba.Baloldalon volt egy fiú és egy lány WC,amik mellett elhaladtam.Talán mosdóban van.Gyorsan vettem egy 180 fokos mozdulatot és elindultam a WC felé.Bementem,de tök üres volt.A kabinok ajtaja egy szörny szájaként tátongtak.Ezután folytattam Jess keresését.Nemsokára egy lépcsővel találtam szemben magam.Elindultam fel és a legutolsó lépcsőfokig meg sem álltam.Nem sokára egy ismerős hangot hallottam a velem szembe lévő ajtó mögül.Halkan lenyomtam a kilincset és az ajtó kinyílt előttem.Jess az egyik padon ült,bámult kifelé az ablakon fejhallgatóval a fején és halkan énekelt.
- People say we shouldn’t be together
We're too young to know about forever
But I say they don’t know what they're talk-talk-talkin’ about.
-Odasiettem hozzá és levettem róla a fejhallgatót.Nagyon megijedt.Én is énekelni kezdtem.
-'Cause this love is only getting stronger
So I don’t wanna wait any longer
I just wanna tell the world that you're mine girl
Oh
Együtt:
- They don’t know about the things we do
They don’t know about the "I love you"’s
But I bet you if they only knew
They would just be jealous of us,
They don’t know about the up all nights
They don’t know I've waited all my life
Just to find a love that feels this right
Baby they don’t know about, they don’t know about us...
Egyszerűen gyönyörű hangja volt.Pont annyira,amennyire maga a lány.
-Nem tudtam,hogy tudsz énekelni.-mosolyogtam rá.
-Nem is tudok csak veled jobb,mert a tied elnyomja az én borzalmas hangomat.-viccelődött,de láttam,hogy kicsit elpirult.
-Ne hülyéskedj,nem vagyok süket!-nevettem.
*****
Jess szemszöge:
Nagyon jó volt Harryvel énekelni.Felszabadultnak és lazának éreztem magam.De most elég ideges vagyok.Jelenleg az ágyamon ülök és várom Niall-t.Kicsit aggódok a "randi" miatt.Nem az erősségem a romantikus vacsi meg ilyenek.Nem sokára dudálásra lettem figyelmes.Kinéztem az ablakon és megpillantottam egy nagy fekete járművet.Biztosan ő az.
Lesiettem az előszobába és felvettem a torna csukám.Ugyanaz a szerelés volt rajtam,csak a toppomat váltottam át egy fekete trikóra.Felkaptam a bőrdzsekim és táskámat szorongatva kiléptem az ajtón.Egy kéken virító szempárral találtam szembe magam.
-Helló édes!...
Remélem tetszett a rész holnap jön a kövi! :) komiba értékelnétek idáig a blogomat egy 10-es skálán??Megköszönném!! :)
2014. február 5., szerda
9.Fejezet
Kézenfogva sétáltunk be a hatalmas,zöld padlójú terembe.Mialatt ahhoz az asztalhoz közeledtünk,ahol a fiúk dedikáltak jó pár lány figyelmét magunkénak tudhattuk.Harry mielőtt elengedte volna a kezem,egy apró puszit nyomott az arcomra.Elmosolyodtam ezen a kis gesztuson,de aztán rájöttem,hogy nem kéne így örülnöm.A többi lány úgy nézett rám,mintha zombi lennék.Kicsit ijesztő volt.Úgy döntöttem,hogy meglátogatom a mosdót.Sietve indultam ki az ismét zajos teremből.A folyosóra kiérve léptek hangja erősdödött mögöttem.Hirtelen futásnak eredtem.A mosdóbe érve befutottam az egyik fülkébe és bezárkóztam.Valaki szintén befutott.
-Hahóó!!-hallottam az ismerős hangot...Egy fiú volt-Itt vagy?
Nem válaszoltam csak bent gubbasztottam a vécé tetején.Tudom nevetségesen hangzik,de nem akartam társalogni.Az a valaki most kiment az ajtócsapódásból ítélve.Kicsit még bent maradtam,hogy megbizonyosodjak arról,hogy elment.Kisvártatva előbújtam tökéletesnek vélt rejtekhelyemről.A fülke zárja kattant és én kiléptem rajta.Lassú léptekkel haladtam a kijárat felé.Kinyitottam az újabb akadályt jelentő fehér fát és kilestem mit sem sejtve.Először balra néztem a folyosón,de mikor irányt váltottam egy sikoltás hagyta el a számat.
-Azt hittem,már sosem jössz ki onnan.-vigyorgott a képembe a szőke dalospacsirta.
-Mit csinálsz itt?-kérdeztem idegesen.
-Utánad jöttem,mikor megláttam,hogy valami baj van.-magyarázta.
-Nem kellett volna.Köszönöm,de megvagyok egyedül is.-mondta,majd elindultam az ellenkező irányba,vagyis balra...Azthiszem.Nem sokára egy kéz markolta a kezemet.
-Engedj el!-tiltakoztam.
-Miért tennék ilyet?-húzott közelebb magához.
-Mondjuk,mert nekem nem tetszik?-kérdeztem vissza flegmán.
Csak kuncogott rajtam,de nem tudom milyen indokból kifolyólag.
-Csak azt ne magyarázd be nekem,hogy ez nem jön be neked!-mondta és teljesen magához szorított.
A szívem hevesen vert,gondolataim össz-vissza cikáztak a fejemben.Azon kívű,hogy helyes srác nem hinném,hogy ezekután bármi is lehetne küztünk.
-Niall!Eressz!-sziszegtem feszegetve karját.
Még mindig rohadtul irritálóan vigyorgott rám,én pedig egyre idegesebb lettem.Hirtelen lehajolt és egy csókot erőltetett ajkaimra.Próbáltam eltolni magamtól,de most se jött össze.Míg ő élvezte én szenvedtem.Mikor végre eltávolodott tőlem,lendült a kezem és csattanó hangot hallatva találkozott az arcával.Szemeiből bosszúság és játékosság áradt egyszerre,ami elég furcsa volt számomra.Másodpercekkel később már ismét a folyosón haladtam gyors iramban.Mi a franc van?Nem értek semmit.Nem sokáig tudtam gondolkozni a furcsa eseményeken,mert Niall ismét a nyomomban volt.Épp a fejéhez vágtam volna,hogy húzzon el,amikor hirtelen megszólalt.
-És mi a neved?-kérdezte úgy,mintha semmi sem történt volna.
-Miért is érdekel?
-Mert az előbb csókoltam meg egy gyönyörű lányt és még nem tudom a nevét.-válaszolt.
Úgy döntöttem,hogy inkább túlesek a hülye kérdésein és akkor talán békénhagy.
-Jessica Nelson.Ez a nevem.-mondtam végül.
-Nos Jess,mesélj magadról.-ettől tartottam.
Nem számoltam azzal,hogy lehetnek további ése további kérdései.
-Majd talán máskor.-tereltem a témát.
-Ma este vacsi?-kérdezte váratlanul.
-De én...
-Érted megyek 8-ra.-mondta anélkül,hogy én beleeggyeztem volna.
Már csak az a kérdés,hogy honnan tudja a címem??Na jó...Mostmár semmi sem tiszta.Felmentem a termünkbe és kicsit leültem a padomra gondolkozni.Logikát keresni ebben az elcseszett életben.Nem mondhatom,hogy sajnálom a Niall-el való találkozást,mert akkor hazudnék,de ott van Harry is.Ő valahogy más természet plusz nem erőltetett rá egy nem kívánt csókra.Nem tudom mi lesz ebből,de talán jobb ha a sorsra bízom...Egy randi ma,egy randi holnap...Gratulálok Jess, gratulálok!
Na szóval itt van!:) Remélem tetszett mindenkinek! Komiba jöhetnek a vélemények. :) <3
-Hahóó!!-hallottam az ismerős hangot...Egy fiú volt-Itt vagy?
Nem válaszoltam csak bent gubbasztottam a vécé tetején.Tudom nevetségesen hangzik,de nem akartam társalogni.Az a valaki most kiment az ajtócsapódásból ítélve.Kicsit még bent maradtam,hogy megbizonyosodjak arról,hogy elment.Kisvártatva előbújtam tökéletesnek vélt rejtekhelyemről.A fülke zárja kattant és én kiléptem rajta.Lassú léptekkel haladtam a kijárat felé.Kinyitottam az újabb akadályt jelentő fehér fát és kilestem mit sem sejtve.Először balra néztem a folyosón,de mikor irányt váltottam egy sikoltás hagyta el a számat.
-Azt hittem,már sosem jössz ki onnan.-vigyorgott a képembe a szőke dalospacsirta.
-Mit csinálsz itt?-kérdeztem idegesen.
-Utánad jöttem,mikor megláttam,hogy valami baj van.-magyarázta.
-Nem kellett volna.Köszönöm,de megvagyok egyedül is.-mondta,majd elindultam az ellenkező irányba,vagyis balra...Azthiszem.Nem sokára egy kéz markolta a kezemet.
-Engedj el!-tiltakoztam.
-Miért tennék ilyet?-húzott közelebb magához.
-Mondjuk,mert nekem nem tetszik?-kérdeztem vissza flegmán.
Csak kuncogott rajtam,de nem tudom milyen indokból kifolyólag.
-Csak azt ne magyarázd be nekem,hogy ez nem jön be neked!-mondta és teljesen magához szorított.
A szívem hevesen vert,gondolataim össz-vissza cikáztak a fejemben.Azon kívű,hogy helyes srác nem hinném,hogy ezekután bármi is lehetne küztünk.
-Niall!Eressz!-sziszegtem feszegetve karját.
Még mindig rohadtul irritálóan vigyorgott rám,én pedig egyre idegesebb lettem.Hirtelen lehajolt és egy csókot erőltetett ajkaimra.Próbáltam eltolni magamtól,de most se jött össze.Míg ő élvezte én szenvedtem.Mikor végre eltávolodott tőlem,lendült a kezem és csattanó hangot hallatva találkozott az arcával.Szemeiből bosszúság és játékosság áradt egyszerre,ami elég furcsa volt számomra.Másodpercekkel később már ismét a folyosón haladtam gyors iramban.Mi a franc van?Nem értek semmit.Nem sokáig tudtam gondolkozni a furcsa eseményeken,mert Niall ismét a nyomomban volt.Épp a fejéhez vágtam volna,hogy húzzon el,amikor hirtelen megszólalt.
-És mi a neved?-kérdezte úgy,mintha semmi sem történt volna.
-Miért is érdekel?
-Mert az előbb csókoltam meg egy gyönyörű lányt és még nem tudom a nevét.-válaszolt.
Úgy döntöttem,hogy inkább túlesek a hülye kérdésein és akkor talán békénhagy.
-Jessica Nelson.Ez a nevem.-mondtam végül.
-Nos Jess,mesélj magadról.-ettől tartottam.
Nem számoltam azzal,hogy lehetnek további ése további kérdései.
-Majd talán máskor.-tereltem a témát.
-Ma este vacsi?-kérdezte váratlanul.
-De én...
-Érted megyek 8-ra.-mondta anélkül,hogy én beleeggyeztem volna.
Már csak az a kérdés,hogy honnan tudja a címem??Na jó...Mostmár semmi sem tiszta.Felmentem a termünkbe és kicsit leültem a padomra gondolkozni.Logikát keresni ebben az elcseszett életben.Nem mondhatom,hogy sajnálom a Niall-el való találkozást,mert akkor hazudnék,de ott van Harry is.Ő valahogy más természet plusz nem erőltetett rá egy nem kívánt csókra.Nem tudom mi lesz ebből,de talán jobb ha a sorsra bízom...Egy randi ma,egy randi holnap...Gratulálok Jess, gratulálok!
Na szóval itt van!:) Remélem tetszett mindenkinek! Komiba jöhetnek a vélemények. :) <3
2014. február 3., hétfő
8.Fejezet
A büféből visszaérve leültünk a Missy által elfoglalt helyeken.
-Még van 10 perc.-jegyezte meg Jenny.
-Azt hallottam,hogy már megjöttek a srácok -mondta izgatottan Missy.
A nézőtér már teljesen megtelt.Még a lépcsőkön is lányok sorai álltak.Nem voltak se őrök,se elkerítő falak,vagy ilyesmi.Ez csak egyet jelenthet,a sorok között is fognak mászkálni.Ahogy körbenéztem meglátam Jake-et és a talpnyalóit fönt a lelátóban.Engem nézett.Mosolyogtam és dobtam neki egy puszit.Teljesen elvörösödött.Ezt látva,úgy elkezdtem röhögni,hogy a lányok is elkezdtek nevetni,rajtam.
-Jó reggelt Directionerek!-szólt bele egy ismerős hang a mikrofonba.
Mindenki a fejét kapkodta,hogy megtalálja a hang forrását.
-Engem kerestek?-lépett be Liam a bejárati ajtón.
Erre az összes lány,mint az őrült sikítozni kezdett.Mi négyen csak mosolyogtunk rá.Míg mindenki őt figyelte én mocorgást vettem észre a függöny mögött.Egy fehér cipőt pillantottam meg alul...Niall!
-Missy,Missy!!Ott van Niall!-mutattam a függönyre.
-Tényleeg!!-teljesen izgatott volt.
Ezután Zayn jött föl az egyik lépcsőn.Valószínűleg a hátsó bejáraton jött be,az udvar felől.Eközben a többi lány körölöttünk már úgy sikítozott,hogy fájt a fejem..Már csak Harry hiányzott a látókörömből.De nem sokat kellett várni,hogy előjöjjön.Nem tudom hogyan,de a színpad mögül állt fel.Idáig ott fetrengett??Niall is előjött rejtekhelyéről és elkezdődött a koncert.Az első szám az I Would volt.Végig táncoltam és énekeltem,de olyan dolog történt,amire nem számítottam.Az összes fiú mászkált.Zayn a felső sorokban énekelt,Liam és Louis két oldalt,Harryt nem láttam,Niall pedig az első sorban volt köztünk.A szólója előtt odajött mögém és énekelt...
" Back in my head we were kissing
I thought things were going alright
With a sign on my back saying 'kick me'
Reality ruined my life "
Az utolsó sornál egy cetlit dugott a zsebembe és közben kicsit közelebb húzott magához.Tudtam,hogy Jake még mindig figyel,ezért szándékosan tovább mozgattam a csípőmet.A banda többi tagja nem látta Niall tettét,mert a rajongókkal voltak elfoglalva.Niall a szólója után visszament a színpadra,ahogy a többi fiú is.Mögöttem rengeteg irigykedő megjegyzés hangzott el,de nem érdekelt.Barátnőim úgy röhögtek mellettem,mint az idióták.
-Mi van?-kérdeztem túlordítva a zenét.
-Láttad Jake fejét?-kérdezte Lindsey nevetve.
Ismét Jake felé néztem és még mindig paprika vörös feje volt.Ezen már nekem is nevetnem kellett.Visszafordultam és tovább táncoltam.A következő szám az Alive volt.Ezután a Happily,Magic,Last first kiss,Diana,What Makes You Beautiful,One thing következett.Az összeset kívűlről fújtam és végig tomboltam.De nem sokáig tudtam magamat átadni a zenének.A Best Song Ever-nél pont Harry került az első sorba.
Harry:" Maybe it's the way she walked
Straight into my heart and stole it
Through the door and past the guards
Just like she already owned it"
Zayn: "I said, "Can you give it back to me?"
She said, "Never in your wildest dreams! ""
Ezután Harry megragadta a kezem és megpörgetett,közben énekelt.Végig táncoltuk a refrént és mielőtt elengedett volna,a fülembe súgott.
-Koncert után maradj itt!-mondta,azzal visszament a színpadra.
Nem tudtam,mit higgyek.Ekkor eszembe jutott Niall cetlije.Kiszedtem a zsebemből és elolvastam.
"A nap végén találkozunk! Niall xxx."
Azon gondolkoztam,hogy mikor írhatta ezt.Én nem láttam tollat a kezében,vagy ilyesmi.Mindegy...A Best Song Ever után visszatapsoltuk őket,így még elénekelték a Rock Me-t is.
Miután vége lett a koncertnek,mindenki elment a tornacsarnokba,hogy tudjon fényképezkedni,beszélgetni a srácokkal.Én ott ültem egyedül a színpad szélén és vártam.Nemsokára léptek hangjára lettem figyelmes.
-Szia!-lépett elém Harry.
-Ömm...Szia...-mondtam kicsit szégyenlősen,ami nem vall rám.
-Hogy hívnak?-kérdezte miután felült mellém.
-Jessica Nelson.-mondtam mostár smaragdzöld szemeibe nézve.
-Én Harry Styles vagyok.De gondolom nem mondok újat.-nevetett,amin én is kuncogtam kicsit.-Szerintem fölösleges lenne magamról beszélni,mert tudsz rólam mindent.
-Hát igazából nem...Semmit se tudok rólad.-mondtam komolyan.
-Tényleg?-kérsezte hitetlenkedve,mire én bólogattam-Még nem találkoztam olyan rajongóval,aki nem tud rólam semmit...Ez tetszik.
Miközben mosolygott előbújtak édes gödröcskéi.Nem tudtam mit mondjak,csak néztem a talajt.
-Esetleg találkozhatnánk holnap este.-mondta végül.
-Rendben,nekem jó.-eggyeztem bele-De hol és mikor?
-Hány órád lesz holnap?
-Nyolc azthiszem...-válaszoltam-miért?
-Érted jövök.-mondta,aztán leugrott a színpadról és megállt előttem.
-Rendben.-válaszoltam miután leugrottam én is,pont elé.
-Jössz?-nyújtotta kezét.
Elfogadtam és elindultunk tornaterem felé...
Remélem mindenkinek tetszett ez a rész. :) Kisebb változás lesz a részek érkezésében,ugyanis egyre kevesebb időm van írni.Inkább nem ígérem azt,hogy mindennap hozok részt,mert nem tudnám betartani.Legyen max. 2 nap! :) Komizni éér!! :* ILY!
-Még van 10 perc.-jegyezte meg Jenny.
-Azt hallottam,hogy már megjöttek a srácok -mondta izgatottan Missy.
A nézőtér már teljesen megtelt.Még a lépcsőkön is lányok sorai álltak.Nem voltak se őrök,se elkerítő falak,vagy ilyesmi.Ez csak egyet jelenthet,a sorok között is fognak mászkálni.Ahogy körbenéztem meglátam Jake-et és a talpnyalóit fönt a lelátóban.Engem nézett.Mosolyogtam és dobtam neki egy puszit.Teljesen elvörösödött.Ezt látva,úgy elkezdtem röhögni,hogy a lányok is elkezdtek nevetni,rajtam.
-Jó reggelt Directionerek!-szólt bele egy ismerős hang a mikrofonba.
Mindenki a fejét kapkodta,hogy megtalálja a hang forrását.
-Engem kerestek?-lépett be Liam a bejárati ajtón.
Erre az összes lány,mint az őrült sikítozni kezdett.Mi négyen csak mosolyogtunk rá.Míg mindenki őt figyelte én mocorgást vettem észre a függöny mögött.Egy fehér cipőt pillantottam meg alul...Niall!
-Missy,Missy!!Ott van Niall!-mutattam a függönyre.
-Tényleeg!!-teljesen izgatott volt.
Ezután Zayn jött föl az egyik lépcsőn.Valószínűleg a hátsó bejáraton jött be,az udvar felől.Eközben a többi lány körölöttünk már úgy sikítozott,hogy fájt a fejem..Már csak Harry hiányzott a látókörömből.De nem sokat kellett várni,hogy előjöjjön.Nem tudom hogyan,de a színpad mögül állt fel.Idáig ott fetrengett??Niall is előjött rejtekhelyéről és elkezdődött a koncert.Az első szám az I Would volt.Végig táncoltam és énekeltem,de olyan dolog történt,amire nem számítottam.Az összes fiú mászkált.Zayn a felső sorokban énekelt,Liam és Louis két oldalt,Harryt nem láttam,Niall pedig az első sorban volt köztünk.A szólója előtt odajött mögém és énekelt...
" Back in my head we were kissing
I thought things were going alright
With a sign on my back saying 'kick me'
Reality ruined my life "
Az utolsó sornál egy cetlit dugott a zsebembe és közben kicsit közelebb húzott magához.Tudtam,hogy Jake még mindig figyel,ezért szándékosan tovább mozgattam a csípőmet.A banda többi tagja nem látta Niall tettét,mert a rajongókkal voltak elfoglalva.Niall a szólója után visszament a színpadra,ahogy a többi fiú is.Mögöttem rengeteg irigykedő megjegyzés hangzott el,de nem érdekelt.Barátnőim úgy röhögtek mellettem,mint az idióták.
-Mi van?-kérdeztem túlordítva a zenét.
-Láttad Jake fejét?-kérdezte Lindsey nevetve.
Ismét Jake felé néztem és még mindig paprika vörös feje volt.Ezen már nekem is nevetnem kellett.Visszafordultam és tovább táncoltam.A következő szám az Alive volt.Ezután a Happily,Magic,Last first kiss,Diana,What Makes You Beautiful,One thing következett.Az összeset kívűlről fújtam és végig tomboltam.De nem sokáig tudtam magamat átadni a zenének.A Best Song Ever-nél pont Harry került az első sorba.
Harry:" Maybe it's the way she walked
Straight into my heart and stole it
Through the door and past the guards
Just like she already owned it"
Zayn: "I said, "Can you give it back to me?"
She said, "Never in your wildest dreams! ""
Ezután Harry megragadta a kezem és megpörgetett,közben énekelt.Végig táncoltuk a refrént és mielőtt elengedett volna,a fülembe súgott.
-Koncert után maradj itt!-mondta,azzal visszament a színpadra.
Nem tudtam,mit higgyek.Ekkor eszembe jutott Niall cetlije.Kiszedtem a zsebemből és elolvastam.
"A nap végén találkozunk! Niall xxx."
Azon gondolkoztam,hogy mikor írhatta ezt.Én nem láttam tollat a kezében,vagy ilyesmi.Mindegy...A Best Song Ever után visszatapsoltuk őket,így még elénekelték a Rock Me-t is.
Miután vége lett a koncertnek,mindenki elment a tornacsarnokba,hogy tudjon fényképezkedni,beszélgetni a srácokkal.Én ott ültem egyedül a színpad szélén és vártam.Nemsokára léptek hangjára lettem figyelmes.
-Szia!-lépett elém Harry.
-Ömm...Szia...-mondtam kicsit szégyenlősen,ami nem vall rám.
-Hogy hívnak?-kérdezte miután felült mellém.
-Jessica Nelson.-mondtam mostár smaragdzöld szemeibe nézve.
-Én Harry Styles vagyok.De gondolom nem mondok újat.-nevetett,amin én is kuncogtam kicsit.-Szerintem fölösleges lenne magamról beszélni,mert tudsz rólam mindent.
-Hát igazából nem...Semmit se tudok rólad.-mondtam komolyan.
-Tényleg?-kérsezte hitetlenkedve,mire én bólogattam-Még nem találkoztam olyan rajongóval,aki nem tud rólam semmit...Ez tetszik.
Miközben mosolygott előbújtak édes gödröcskéi.Nem tudtam mit mondjak,csak néztem a talajt.
-Esetleg találkozhatnánk holnap este.-mondta végül.
-Rendben,nekem jó.-eggyeztem bele-De hol és mikor?
-Hány órád lesz holnap?
-Nyolc azthiszem...-válaszoltam-miért?
-Érted jövök.-mondta,aztán leugrott a színpadról és megállt előttem.
-Rendben.-válaszoltam miután leugrottam én is,pont elé.
-Jössz?-nyújtotta kezét.
Elfogadtam és elindultunk tornaterem felé...
Remélem mindenkinek tetszett ez a rész. :) Kisebb változás lesz a részek érkezésében,ugyanis egyre kevesebb időm van írni.Inkább nem ígérem azt,hogy mindennap hozok részt,mert nem tudnám betartani.Legyen max. 2 nap! :) Komizni éér!! :* ILY!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





